Nincs más kiút, csak a kötelező oltás?

Ausztria a teljes lakossága számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást, és szigorú járványügyi intézkedésekkel korlátozzák az oltatlanok lehetőségeit – csakúgy, mint Franciaországban, Olaszországban, vagy több más országban. Ezek a kormányok abban reménykednek, hogy a szigorú szabályok nemcsak megvédik majd a polgárokat, de ösztönzik is majd az oltatlanokat a vakcina felvételére. De van-e erre esély?

Mint már ismeretes, Ausztria februártól a teljes lakossága számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást, az oltatlanok számára pedig kijárási tilalmat rendeltek el.

A kritikák ellenére más országok is fontolgatnak hasonlóan drasztikus intézkedéseket annak érdekében, hogy minél több embert rávegyenek a védőoltásokra.

Olaf Scholz, Németország hivatalba lépő kancellárja már megígérte, hogy az új koalíció fontolóra fogja venni a kötelező védőoltások bevezetését, ugyanis – mint fogalmazott – „az oltás jelenti a kiutat ebből a járványból”.

Görögországban pedig bejelentették, hogy minden 60 év feletti állampolgár számára kötelezővé teszik a Covid-19 elleni védőoltást.

A kötelező oltás kérdése, a polgári szabadságjogok és a túlterhelt egészségügyi rendszerek okozta súlyos fenyegetettség közötti dilemma azonban világszerte nagy fejtörést okoz. Ám ahogy a lezárások is a járvánnyal való együttélés részévé váltak, úgy gyorsan terjed az a nézet is Európában, mely szerint a kötelező oltás nem csupán elfogadható, de kifizetődő megoldás lehet.

Ausztria

Ausztriában november elején kezdtek el romlani a járványügyi adatokat. A kormány erre reagálva elkezdett válaszintézkedéseket bevezetni, mely az oltási hajlandóságra is hatással volt. Az Oxfordi Egyetem statisztikája szerint az átoltottság körülbelül 4 százalékponttal nőtt négy hét alatt, a kancellárminiszter szerint pedig az oltatlanok kijárási tilalmának bevezetése után félmillióval többen kapták meg az oltás első dózisát.

Peter Klimek, a Bécsi Orvostudományi Egyetem docense és az osztrák egészségügyi minisztérium tanácsadója szerint, bár az átoltottság növelése önmagában nem elegendő a vírus keringésének megállításához, de igenis segíthet megakadályozni az egészségügyi rendszer összeomlását. „Hogy segíthet-e a kötelezővé tétele? Igen, ha megtaláljuk a módját annak, hogy működjön” – vélekedett.

Franciaország és Olaszország – a követendő példa?

Alexander Schallenber, osztrák kancellár a döntés megindoklásakor Olaszországot és Franciaországot hozta fel példaként, ahol nemcsak a védettségi igazolvány használatát vezették be, de olyan egyéb járványvédelmi intézkedéseket is hoztak, mint például a maszkviselés, vagy az egészségügyi dolgozók kötelező oltása, a szigorítások nyomán pedig megnőtt az oltakozási hajlandóság és ezzel párhuzamosan az országos átoltottsági arány is.

Dr. Roberto Burioni, virológus a CNN-nek azt mondta, szerinte az olaszországi intézkedések legfigyelemreméltóbb hatása az volt, hogy az éjszakai élethez is szükséges, kiterjesztett védettségi igazolvány hatására a 20-30 éves korosztályban mekkorát ugrott az átoltottsági arány. „Ez az egyik oka annak, hogy Olaszország jobb helyzetben van, mint más országok. A fiataloknak ugyanis óriási szerepük van a vírus terjesztésében, hiszen aktív szociális életet élnek” – magyarázta.

Vittoria Colliza, francia epidemiológus szerint is a védettségi igazolvány bevezetése volt a kulcsa annak, hogy kilábaltak az akkori stagnálásból, és bebizonyosodott, hogy azokat az embereket is meg lehet győzni, akik korábban vonakodtak az oltás felvételétől. A szakértő szerint azonban a mostani romló európai járványhelyzetben egyértelmű, hogy újabb „ösztönző intézkedésekre” lesz szükség.

De nemcsak Franciaországban és Olaszországban hatottak kedvezően a szigorú járványügyi intézkedések az átoltottságra. Izraelre, Kínára és Barzíliára is elmondható ugyanez.

Működik?

Thomas Hale, az oxfordi Blavatnik School of Government kutatója, a járványra adott kormányzati válaszokat követi figyelemmel. Kollégáival azon dolgoznak, hogy az így összegyűjtött adatok segítségével megválaszolják a nagy kérdést: működik-e az oltásra való kötelezés?

A tapasztalatuk pedig az, hogy igen. Hale elmondása szerint a különböző intézkedések különösen azokat motiválják, akik nem feltétlenül oltásellenesek, csak lusták, vagy tétováznak. „És bizonyos országokban ez a lakosság nagy részét jelenti” – vélekedett. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan emberek esetében, akik valóban ellenzik az oltást, már nem ennyire egyértelmű a helyzet.